Több dolgon is múlik, hogy mekkora nyugdíjra számíthatsz az államtól. Van pár olyan tényező, amelyet érdemes alaposan áttanulmányozni, értelmezni, ha a nyugdíjszámításról van szó. Ilyen a valorizációs szorzó, a szolgálati idő, a degressziós sávhatár. Sokakat foglalkoztat ez a kérdés, így a nyugdíjbiztosítás.com oldal szakértői ezt a témát is kiemelten kezelik. A weboldalon nyugdíjkalkulátort is találhatunk, amely segít a nyugdíj összegének kiszámításában.
A valorizációs szorzó a nyugdíj kiszámítás egyik alapja. 1988. január 1 után szerzett jövedelmeket tudják alapul venni, az azelőtti időszakkal nem tudnak számolni. Mindezt a pénzromlás miatt teszik, hiszen a 20-30 évvel ezelőtti fizetéseket nem veszik alapul, hiszen az sokat rontana a helyzeten. A régebbi fizetéseket arányosítják, azaz tulajdonképpen felszorozzák egy adott számmal. Ezeket a szorzókat minden évben elérhetővé teszik, így akár mi magunk is megnézhetjük. A szolgálati idő szempontjából jelenleg minimum 20 évvel kell rendelkezni ahhoz, hogy nyugdíjba vonulhassunk.
Ha valaki ezt a 20 évet választja, és nem dolgozik tovább, akkor az átlagkeresetének az 53 százalékával számolhat. 25 és 36 év szolgálati időnél évente egy százalékot emelkedik a várható nyugdíj. 40 év munkaviszony felett már 2 százalékkal. Egy 30 éves munkaviszonnyal már a fizetésünk 58%-át kaphatjuk meg nyugdíjként. 40 éves szolgálati idő után a 70%-ot fogják kiutalni. Láthatjuk, hogy érdemes minél több évet aktívan eltölteni, hiszen így egyre magasabb nyugdíjra számíthatunk. A degressziós sávhatár egy előre megszabott összeg felett már csak a jövedelem sávosan meghatározott részét veszi figyelembe és csak ez a rész számítható bele a nyugdíjba. Jelenleg a degressziós sávhatár 372 000 Ft havi nettó. ha ennél magasabb havi átlaggal rendelkezünk, akkor 372 001-421 000 forintos sávban már csak a 90%-át fogják figyelembe venni, 421 000 Ft felett pedig már csak a 80 százalékát. A degressziós sávhatárt bármikor megváltoztathatják, azaz lejjebb is vihetik.
