Manapság egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a gyártókra, így folyamatosan azon dolgoznak, hogy ellátási láncuk is környezetbarátabb legyen. Azok a vállalatok, amelyek a kereskedelmi céljaikat képesek összehangolni a ma már globális ökológiai problémákkal, versenyelőnyre tehetnek szert. A célok között szerepelhet a csökkentett energiafogyasztás, az újrahasznosítás, a víz kibocsátás csökkentése is. Az ISO 14001 szabvány már 1996 óta a környezetirányítási rendszerek alapját képezi. A szabvány célja, hogy a környezetszennyezés megelőzésével a szociális, a gazdasági, valamint a jogszabályi követelményeket összhangba hozza.
Az ISO 14001:2015 szabványról bővebben
A környezetközpontú irányítási rendszer a környezeti hatások és a környezeti tényezők elemzésével, a különféle megfelelési kötelezettségek beazonosításával, ezeknek a nyomon követésével és a kockázatok feltárásával is foglalkozik. A szabvány alkalmazásával a vállalat csökkentheti a környezeti hatások mértékét és az esetleges környezetvédelmi bírságokat is elkerülheti. A denkstatt.eu linkre kattintva minden lényeges információt megtalálhat egy helyen az ISO 14001 szabványról.
Milyen előnyökkel járhat a környezetközpontú irányítási rendszer használata?
Magának a rendszernek a használatával a vállalat bebizonyíthatja, hogy elkötelezett a környezet védelme mellett. Segít az üzemi környezetvédelem rendszerezettebbé tételében, biztosítja a kapcsolódó szabályozások és előírások betartását, javítja a piaci helyzetet, a költségeket sokkal átláthatóbbá teszi, csökkenti a hulladékgazdálkodás és az energiafelhasználás költségeit, segítségével elkerülhetők a bírságok és segít párbeszédet kialakítani a lakossággal, valamint a környezetvédelmi hatósággal. Segít a hulladékok újrafelhasználásának javulásában, csökkenti a veszélyes anyag felhasználást, megmutatja a szervezet elkötelezettségét, javítja a vállalat társadalmi, közösségi, valamint piaci megítélését. A tanúsítás bizalmat kelt az ügyfelekben.
Nézzük meg pár gazdasági tevékenység környezeti hatását
Közúti közlekedés – Kéndioxid kibocsátás – Környezeti hatás pl. a savas eső.
Ipari tevékenység – Nitrogéndioxid, szilárd részecskék és zaj kibocsátás – Környezeti hatás: helyi légszennyezést idéznek elő.
Ipari szennyvíz – tápsók és szerves vegyületek kibocsátása – Környezeti hatás: a tápanyagok feldúsulnak a tavakban, folyókban.
Mi az az EMAS rendszer?
A szervezetek önkéntes részvétele a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete 2009.11.25.). Emas rendelet. Az EMAS, azaz az Eco-Management and Audit Scheme irányítási rendszer szintén a fenntarthatóság érdekében jött létre. Az EMAS rendszer nagyon sokban hasonlít az ISO 14001 szabványhoz, hiszen arra épül, bár követelményeiben sokkal szigorúbb. Minden olyan gazdasági társaság, aki bevezeti az EMAS rendszert bekerül egy közös európai uniós nyilvántartásba. A rendelet célja, hogy a teljesítmény értékelést és a folyamatos fejlesztést támogassa az egyes szervezetekkel kapcsolatban. Főbb pontjai: egy előzetes állapotfelmérés, környezetvédelmi vezetési rendszer kiépítése és nyilatkozat készítése, a szervezet nyilvántartásba vétele, magának a nyilatkozatnak a nyilvánosság elé tárása.